A testkontroll-módszer

A program megalkotója Marilyn és Harvey Diamond, akik közül az utóbbi elvileg táplálkozástudományt is tanult. Azonban diplomáját sem akkor, sem azóta nem ismerik el, mivel a főiskola szakmai hiányosságok miatt nem volt jogosult ilyen képzést folytatni. Ez nem akadályozta meg Diamond-ot műve megalkotásában, amelyben hevesen ostorozta a tradicionális medicinát és táplálkozástudományt, és saját eszmerendszere kizárólagosságát hirdette. Az általa "forradalmian újnak" nevezett módszer azonban dr. Howard Hay szétválasztó diétáján alapult, és tudományossága is erősen megkérdőjelezhető volt már az első percektől kezdve.

Délelőtt csak gyümölcsöt!

A testkontroll szabályai szerint délelőtt csak gyümölcsöt szabad enni. Ebédként már fogyaszthatunk zöldségféléket is, melyekből akár salátát is készíthetünk-. A vacsora alapja szintén a zöldség, de kell tartalmaznia valami keményítőtartalmú vagy állati eredetű élelmiszert is, de két órával utána kötelezően ismét gyümölcs fogyasztandó. Tilos minden tejtermék, mert ezek a testkontroll szerint nem valók emberi fogyasztásra, a szervezet nem tudja hasznosítani a bennük lévő tápanyagokat. Érdekes módon a vaj mégis megengedett, sőt azt állítják róla, hogy jótékony hatással van az erek egészségére - miközben az érelmeszesedést okozó hatását már régen bebizonyította az orvostudomány.

A húsfogyasztást nem tiltja, de nem is ajánlja a testkontroll. Figyelemfelkeltő módon viszont a csapvizet szigorúan tiltja - helyette a desztillált vizet ajánlják. Magyarázatként annyit mondanak, hogy a csapvízben található szervetlen anyagok, mikroelemek károsak a szervezetre. Helyettük a zöldségeket ajánlják, amely szerintük elegendő mennyiségű kalciumot és vasat (!) biztosít.

Párosan szép az élet - vagy mégsem?

A program egyik legfontosabb alapelve az élelmiszerek megfelelő párosítása. Diamond szerint tilos egy étkezésen belül, egyszerre fogyasztani magas szénhidrát- és fehérjetartalmú ételt. Ennek oka szerinte az, hogy a kettő együtt közömbösíti a gyomorsavat, majd rothadásnak indul. Így haszontalan táplálék lesz, belőle, amely nem hasznosul, hanem inkább káros (érdekes kérdés viszont, hogy akkor miért is híznak el az erre a szabályra egyáltalán nem ügyelő emberek milliói? Nem inkább csontsoványaknak kellene lenniük?)

Az idő sem mindegy!

A testkontroll szerint élők azonban nemcsak tányérjukat, hanem az órát is figyelik. Diamond elmélete szerint a szervezet működése három nyolcórás periódusra osztható: a kiválasztás időszaka hajnali 4 és déli 12 óra közé esik, ekkor nem szabad nehéz ételekkel megzavarni a folyamatot. Ezt követi a táplálékot felvevő időszak (12-től este 8-ig), majd a beépülési időszak (este nyolctól hajnali 4-ig).

Divatdiéták: Testkontrolldiéta a szakember szemével Tények és "hiedelmek"

A testkontroll-diétát (Fit for Life) hazánkban több könyv ismerteti, ezek egyike Harvey Diamond, Marilyn Diamond: Testkontroll 2 (Agykontroll Kiadó, Budapest, 1992) címmel jelent meg. A diéta alapelvei közé tartozik, hogy a nap folyamán délelőtt csak gyümölcs és zöldség, délután állati eredetű (kis mennyiségben) és nagy szénhidráttartalmú növényi élelmiszer is fogyasztható, de csak külön étkezés keretében. A tej és tejtermék fogyasztását nem ajánlja. A diéta alkalmazása számos hátrányos következménnyel járhat: a kívánatosnál csekélyebb cink-, D-vitamin- és B12-vitamin-fogyasztásra vezet, valószínűleg hiányos fehérjefogyasztás mellett, mivel alacsony szintű húsfogyasztást, valamint a tej, tejtermékek teljes mellőzését ajánlja. Ugyancsak csekély lehet a riboflavin- és tiaminfelvétel. A tej és tejtermékek kiiktatása hátrányos a kalciumfelvétel csökkenése miatt, valamint különösen káros következménnyel járhat, hogy a szerzők a gyermekek étkezéséből is száműzik a fogyasztásukat.

A testkontroll-diéta Harvey és Marilyn Diamond nevéhez fűződik, akiknek több könyve jelent meg hazánkban is. Harvey Diamond az Amerikai Egészségtudományi Főiskola nevű, hivatalosan el nem ismert főiskolán végzett élelmezéstudományi tanulmányokat.

Diétájuk lényege dióhéjban: délelőtt csak gyümölcsöt vagy gyümölcslevet szabad fogyasztani, ebédre gyümölcsöt, salátát és zöldséget, vacsorára a zöldséggel együtt valamilyen keményítőtartalmú vagy állati eredetű élelmiszert, vacsora után legalább három órával pedig gyümölcsöt. Két-három naponként az ebéd is csak gyümölcsből álljon. Olajos magvak, tészta, kenyér, gabonamagvak megengedhetők ebédre vagy vacsorára, de tejtermékek - a vaj kivételével - nem fogyaszthatók. A hús fogyasztása megengedett, de a szerzők nem részesítik előnyben.

A diéta egy "természetes higiénia" elnevezésű módszeren alapszik. Egyik alapja az az elv, hogy a szervezet a napszakok szerint egymástól elkülönült időszakaszokban működik. Eszerint (Are Waerland alapján, 1940-es évek) a szervezet "táplálékot felvevő időszaka" 12-20 óra, a "beépülési időszak" 20-04 óra, a "kiválasztás időszaka" 04-12 óra közé esik. A szerzők erre alapozzák azt az elméletet, amely szerint a délelőtti "kiválasztási időszakot" nem ajánlatos megzavarni nagyobb táplálékfelvétellel. A könyvben többször hangoztatott másik elméleti alapelvként kezelt állítás: az emésztés minden egyéb életműködésnél több energiát fogyaszt. Ebbe a minden egyéb életműködésbe beletartozik a fizikai mozgás, akár a sporttevékenység is. Épp emiatt javasolják, hogy a délelőtti "kiválasztási időszak" alatt csak friss gyümölcsöt, gyümölcslevet szabad fogyasztani (mondván: ennek lebontása nem fogyaszt energiát). Valójában a szerzők állítása nem igaz: a specifikus dinámiás hatás energiafelhasználása bármilyen egyéb aktivitáshoz mérten csekély. A felszívódási és anyagcsere-folyamatok alatti veszteség az energiaszükséglet kb. 13%-a.

A diétás ajánlás alapvető pillére az "ételek társításának" elve is. A szerzők szerint egyidejűleg nagy szénhidráttartalmú növényi, illetve nagy fehérjetartalmú állati táplálék nem fogyasztható. Állításuk szerint az együtt fogyasztott élelmiszer-féleségek (pl. hús + nagy keményítőtartalmú köret, kenyér) nem emésztődnek meg, hanem a gyomor sósavát semlegesítve rothadásnak indulnak. Ugyancsak ez a véleményük a főtt, tartósított gyümölcs, lekvár és gyümölcslé vonatkozásában; ezek szerintük a friss gyümölccsel szemben szintén erjedésnek indulnak a gyomorban. Ezzel szemben együtt fogyaszthatók külön-külön a húsfélék és a tésztafélék is a zöldségekkel.

További alapelvük, hogy mivel az emberi szervezet kétharmada víz, 70%-ban vízből (gyümölcsből és zöldségből) és 30%-ban koncentrált élelmiszerből (lényegében gyümölcs és zöldség kivételével minden más ételből) kell állnia a megfelelő étrendnek.

Egészségkárosodást idézhet elő az a tanácsuk, amely szerint az ember számára egyedül javasolható ivóvíz a desztillált víz. Véleményük szerint minden egyéb ásványi és egyéb anyag, amely a csapvízben található, káros hatású. Erős vagy kevésbé erős, mérgező szervetlen ásványként említik többek között a nátriumot, a kalciumot, a magnéziumot és a fluort. Állításuk szerint az emberi szervezet képtelen a szervetlen ásványi anyagok felvételére. A fluornak a fogszuvasodást megelőző hatását tagadják, sőt, az ellenkezőjét állítják; a preventív hatást szerintük csak a mérgező melléktermékeiktől megszabadulni vágyó ipari vállalatok terjesztették el a köztudatban.

A szakirodalmi adatok Diamond állításainak ellenkezőjét mutatják. A kevés ásványi anyagot tartalmazó lágy vizek fogyasztásával kapcsolatosan számos hátrányos következményt írtak le: pl. megnövekedett az agyi történések aránya, számos vizsgálat szerint a koronáriabetegség miatti halálozás és az ivóvíz keménysége között negatív korreláció mutatkozott. A daganatos betegségek - pl. végbél-, nyelőcső-, hasnyálmirigy-, vastagbél- és gyomorrák - halálozása és az ivóvíz keménysége között szintén negatív korrelációt találtak. Az ivóvíz, a keménységétől és a táplálkozási szokásoktól függően, a napi kalciumfelvétel 30%-át is fedezheti.

Az említett diéta kidolgozói egy élelmiszercsoport fogyasztását kifejezetten ellenzik: a tejét és tejtermékekét. A legfőbb érvük az, hogy az embernek nem természetes táplálékai. Állításuk szerint az emberiség 98%-a szenved laktóz-intoleranciában, a tej másik fontos összetevőjéről, a kazeinről pedig azt állítják, hogy az ember számára emészthetetlen. További érvük szerint a pasztörizált tej különösen nem ajánlott: a pasztörizálás hőmérsékletén "minden élő anyag elhal" (55 Celsius-fok felett az enzimek is), így a tej "halott táplálékká válik", márpedig "halott étel nem adhat életet". A pasztörizált tej íze szerintük kellemetlen, s csak azt a célt szolgálja, hogy az ipar hőkezeléssel álcázott romlott tejet forgalmazhasson, amelynek a fogyasztása hosszú távon idült betegségek kialakulására vezet.

A szerzők szerint halálesetek, fertőzések írhatók a pasztörizált tej számlájára. A tej Salmonella-mentesítését viszont feleslegesnek tartják, bagatellizálva e baktérium szerepét: "A Salmonella nem valami különleges dolog, szinte mindenhol jelen van körülöttünk, a legtöbb ételben is".

A tej és a tejtermék kalciumforrást illető szerepét szintén tagadják. A tej nem jó kalciumforrás, mondván: az ember csak növényi eredetű kalciumot képes hasznosítani (ásványi eredetűt sem). Így legjobb kalciumforrásoknak a leveles és egyéb zöldségeket, a nyers csonthéjasokat, a magokat, a gabonát, a friss és aszalt gyümölcsöket tartják, hiszen szerintük mindezek fedezik a kalciumigényt. Nem foglalkoznak azzal az ismert ténnyel, hogy a növények oxaláttartalma a kalciumfelszívódást gátolja. A szerzők állításával ellentétben a friss gyümölcsök igen szerény kalciumforrások, a zöldségek közül is csak néhány tartalmaz nagyobb arányban kalciumot. Állításukkal odáig mennek, hogy a tejet és a tejtermékeket tartják a csontritkulás legfőbb okának. Elméleti eszmefuttatásuk szerint a "magas kalciumszint elnyomja a kalciumforgalmat szabályozó enzim termelődését is, így abból kevesebb lesz jelen a keringésben, vagyis a kalciumtöbblettől egyenesen romlik a kalcium-anyagcsere hatékonysága, kalciumszegény étrend mellett viszont javul". Ez a megállapítás nem fogadható el. A kalcium kisebb napi felvétel esetén aktív transzporttal jut a bélhámsejtbe, majd a szérumba. Ez a mechanizmus napi 10 mmol kalcium felszívódásakor (kb. 2 g/nap kalciumfogyasztáskor) telítődik. Nagyobb kalciumfelvétel esetén egy másik, paracelluláris felszívódási mód is megindul, amely minden további 100 mg kalcium esetén 30 mg kalcium felszívódását eredményezi.

Elméletüket azzal is alátámasztani vélik, hogy felsorolják a csontritkulás bizonyos valós rizikótényezőit, így a dohányzást, az alkohol, a koffein és a szénsavas üdítők fogyasztását, a túlzott sófelvételt, a mozgásszegény életmódot és a napfényhiányt. Állításuk szerint mindezek mellett a kalciumfelvételnek jelentéktelen szerepe van. Legfőbb rizikótényezőként a hús fogyasztását említik.

Különlegesen veszélyes szerintük a gyermekek számára tiltott tej és tejtermékek fogyasztása, amelyeket felelőssé tesznek a gyermekkori légúti fertőzésekért, mert hatásukra "felszaporodik a nyálka a légutakban". A kísérletes vizsgálatok azonban nem találtak összefüggést a tej- vagy tejtermékfogyasztás és a légúti nyáktermelés fokozódása között.

Érdekes módon a tejtermékek közül egyedül a vaj fogyasztását ajánlják; az alacsony kalciumfogyasztáshoz aterogén kockázati tényezőt társítanak. A margarin ellen az a legfőbb kifogásuk, hogy mesterséges termék, s kijelentik: "ugyanannyi koleszterint tartalmaz, mint a vaj", holott ez - lévén a margarin növényi eredetű anyag - természetesen nem igaz.

A testkontroll-diéta napi étrendje tehát zömmel gyümölcsökből és zöldségekből áll. A két szerző elvének egyik alapgondolata: "Az emberi test a számára szükséges tápanyagokat vagy saját maga állítja elő, vagy a növények birodalmából tudja beszerezni. Más szóval, ami nincs meg a zöldségben, gyümölcsben, csírában, gabonában, olajos magvakban, arra nincs igazán szüksége".

A diéta alapelve, a növényi és állati élelmiszerek elkülönített fogyasztása kifejezetten hátrányosan hat a tápanyagok felszívódására. A komplettáló hatás miatt különböző fehérjeforrások együtt fogyasztásakor a fehérjekeverékek tápértéke nagyobb, mint a legértékesebb egyedi fehérjeforrásoké.

Az élelmiszer-kombinálás elve ellentmond önmagának is. Ha az élelmiszerek olyan nagy hányada volna emészthetetlen, mint ahogy a szerzők állítják, nem testtömeg-növekedésre kellene vezetniük (ezt a szerzők szintén kijelentik), hanem energiavesztésre.

Összességében elmondható, hogy a testkontroll-diéta módszere a kívánatosnál csekélyebb cink-, D-vitamin- és B12-vitamin-fogyasztásra vezet, valószínűleg hiányos fehérjefogyasztással egyidejűleg, mivel kevés hús fogyasztását ajánlja, míg a tej és a tejtermékek mellőzését írja elő. Ugyancsak csekély lehet a riboflavin- és a tiaminfelvétel is. A tej és tejtermékek kiiktatása hátrányos a kalciumfelvétel csökkenése miatt, s különösen elítélendő, hogy a szerzők a gyermekek étkezéséből is száműzik a fogyasztásukat.

A testkontroll-diéta módszerével valóban elérhető fogyás, mert a kis energiatartalmú gyümölcsök és zöldségek fogyasztására helyezi a súlyt. Az étrend betartása esetén a napi kalória-felvétel 30-50%-kal is csökkenhet, de az említett számos hátrányos következmény miatt a fogyókúrázók számára sem megfelelő módszer.

A divatos diétás rendszereket ismertető könyvek egy részének vannak olyan vonásaik, amelyek a Diamond házaspár művében is megtalálhatók. Az ajánlások alapja nemegyszer olyan diétás rendszer, amelynek alapelveit több évtizeddel az adott könyv megjelenése előtt állapították meg, mégpedig tudományos alapok nélkül. Így a diéta alapja legfőképp ideológiai. Ezt bizonyos fogalmak ismétlődő hangoztatása is mutatja, pl. a "holt étel" elnevezés az állati, illetve az "eleven étel" a növényi élelmiszerekre vonatkozóan. A szerzők azonban megkísérlik "tudományosan igazolni" módszerüket. Ennek megfelelően kiragadott tudományos részigazságokat sorakoztatnak írásaikban, azonban csak a saját ideológiájukat támogató adatokat veszik figyelembe, az annak ellentmondókat vagy elhallgatják, vagy valótlannak bélyegzik, s a gyökeres ellentétét állítják. Gyakori érvük szerint a módszerük annyira új, hogy a tudományos élet még nem fogadta el az "igazságát". Elveiket nemegyszer egy-egy légből kapott közbevetéssel, mondattal bizonyítani vélik, pl. a módszerük "emberek százezreinél bevált". Más esetben kiragadott egyedi eseteket hoznak fel, amikor is az egyéb egészségügyi-életmódbeli tényezőket nem vizsgálták, s egyediségüknél fogva különben sem nevezhetők általánosan érvényesnek. Mindemellett számos szakmai hiba, tévedés, durva egyszerűsítés szerepel az elméleti fejtegetésekben. Nem utolsósorban a könyv jellegzetes stílusa "érdemel említést": sértődöttség, sárdobálás a nekik nem tetsző tudományos berkek irányába, vaskalapossággal, nemegyszer tudatos valótlanság-állítással vádolva azokat, miáltal a szerzők mintegy "el nem ismert prófétákként" állítják be magukat.

Testkontroll diéta ­ kritikával

Ki ne hallott volna már a testkontroll-diétáról, amely Harvey és Marilyn Diamond nevéhez fűződik. De miről is van szó valójában? Vegyük szemügyre egy másik oldalról is a diétát!

Diétájuk lényege: az étrend zömmel gyümölcsből és zöldségből áll. Egyik alapgondolatuk: "...az emberi test a számára szükséges tápanyagokat vagy saját maga állítja elő, vagy a növények birodalmából tudja beszerezni".

Gyümölcsöt gyümölccsel?

Délelőtt csak gyümölcsöt vagy -levet szabad fogyasztani, ebédre gyümölcsöt, salátát, zöldséget, vacsorára zöldséggel együtt valamilyen keményítőtartalmú vagy állati eredetű élelmiszert, vacsora után legalább 3 órával gyümölcsöt. 2-3 naponként az ebéd csak gyümölcsből álljon. Tészta, kenyér, gabona magvak megengedhetőek ebédre vagy vacsorára, tejtermékek ­ kivéve a vaj ­ nem fogyaszthatóak.

Húst, csak mértékkel!

Szerintük az emésztés minden életműködésnél több energiát igényel. Javaslatuk: a délelőtti "kiválasztási időszak" alatt csak friss gyümölcsöt, -levet szabad fogyasztani (ennek lebontása nem igényel energiát). Valójában a felszívódási és anyagcsere-folyamatok alatti energiafelhasználás az energiaszükséglet kb. 13 százaléka, s ez bármilyen egyéb aktivitáshoz hasonlítva alacsony. Így nem helytálló a szerzők állítása.

Ajánlásaik másik alappillére az "ételek társításának" elve. Szerintük egy időben magas szénhidráttartalmú növényi, illetve magas fehérjetartalmú állati táplálék nem fogyasztható, mert az így együtt fogyasztott táplálékok (pl. hús + magas keményítőtartalmú köret, például tészta, rizs, kenyér) nem emésztődnek meg, hanem a gyomorban semlegesítve a sósavat, rothadásnak indulnak a bélrendszerben.

Ez az elv már csak azért sem lehet helytálló, mert ha az élelmiszerek olyan nagy hányada volna emészthetetlen ­ mint ahogy a szerzők állítják ­, a hagyományos étrend nem súlynövekedéshez vezetne, hanem fogyáshoz. A növényi és állati élelmiszerek elkülönített fogyasztása pedig kifejezetten hátrányosan érinti a tápanyagok felszívódását.

Tejellenesek
A diéta kidolgozói kifejezetten ellenzik a tejet és tejtermékek fogyasztását. Állításuk szerint az emberiség 98%-a szenved tejcukor-érzékenységben. (Hazánkban a tejcukor-érzékenység felnőttek körében 14%.) a tej másik fontos összetevőjéről, a kazeinről azt állítják, az embernek emészthetetlen, ami persze nem igaz. A tejet, tejtermékeket nem tartják jó kalciumforrásnak, mondván, hogy az ember csak növényi eredetű kalciumot képes hasznosítani, nem említve azt, hogy a növények egyes komponensei (pl. oxalát) a kalciumfelszívódást gátolják.

A szerzők állításával ellentétben a friss gyümölcsök jelentéktelen kalciumforrások (kivéve a banánt), a zöldségek közül is csak néhány tartalmaz nagyobb mennyiséget.

Tudományos alapok nélkül

Összességében elmondható, hogy a testkontroll-diéta nem kielégítő fehérje-, alacsonyabb cink-, D-, B1-, B2-, B12-vitamin-bevitelt eredményezhet.

A tej kiiktatása miatt pedig a kalciumbevitel egyenesen kritikus lehet, különösen gyermekekre, várandós anyákra nézve.

A testsúlycsökkentést illetően: a testkontroll módszerével valóban elérhető fogyás.

Félő azonban, hogy a diéta abbahagyása után a leadott súlynál több is visszajön. A diéta alapelveit egyébként több évtizeddel ezelőtt állapították meg, tudományos alapok nélkül. A szerzők megkísérlik "igazolni" módszerüket és ennek érdekében tudományos részigazságokat sorakoztatnak fel.

A saját ideológiájuknak ellentmondó adatokat azonban vagy elhallgatják, vagy valótlannak bélyegzik. Mindemellett számos szakmai hiba, durva egyszerűsítés is szerepel elméleti fejtegetéseikben.

Érvek és ellenérvek – testkontroll

Világszerte sok millió ember követi a testkontroll-, más néven szétválasztó diétát, amely az amerikai Harvey és Marilyn Diamond nevéhez fűződik. Diétájuk lényege: az étrend zömmel gyümölcsből és zöldségből áll, a szénhidrátokat pedig külön kell választani a fehérjéktől.

Délelőtt gyümölcs

A módszer szerint délelőtt csak gyümölcsöt vagy gyümölcslevet szabad fogyasztani, ebédre gyümölcsöt, salátát, zöldséget, vacsorára zöldséggel együtt valamilyen keményítőtartalmú vagy állati eredetű élelmiszert, vacsora után legalább 3 órával ismét gyümölcsöt. 2-3 naponként az ebéd csak gyümölcsből álljon. Tészta, kenyér, gabona és magvak megengedhetőek ebédre vagy vacsorára, tejtermékek ­ kivéve a vaj ­ nem fogyaszthatóak. Hús pedig csak mértékkel!

A fehérje és a szénhidrát szétválasztása

A módszer egyik alapja az az elv, hogy a szervezet elkülönült időszakaszokban működik. Eszerint a szervezet "táplálékot felvevő időszaka" 12-20 óra, a "beépülési időszak" 20-04 óra, a "kiválasztás időszaka" pedig 04-12 óra közé esik. A szerzők erre alapozzák azt az elméletet, amely szerint a délelőtti "kiválasztási időszakot" nem ajánlatos megzavarni nagyobb táplálékfelvétellel. Szerintük az emésztés sok energiát igényel, ezért a délelőtti "kiválasztási időszak" alatt csak friss gyümölcsöt, vagy annak levét szabad fogyasztani (ezek lebontása nem igényel különösebb energiát). Elméletük másik alappillére az "ételek szétválasztásának" elve. Eszerint magas szénhidráttartalmú növényi, illetve magas fehérjetartalmú állati táplálék nem fogyasztható egyszerre, mert az így együtt fogyasztott táplálékok (pl. hús és magas keményítőtartalmú köret, például tészta, rizs, kenyér) nem emésztődnek meg, hanem rothadásnak indulnak a bélrendszerben.

Tartózkodjunk a tejtől

Az elválasztó diéta kidolgozói határozottan ellenzik a tej és tejtermékek fogyasztását. Állításuk szerint az emberiség 98%-a szenved tejcukor-érzékenységben. (Ezzel szemben hazánkban a tejcukor-érzékenység felnőttek körében 14%.) A tejet, tejtermékeket nem tartják jó kalciumforrásnak, mondván, hogy az ember csak növényi eredetű kalciumot képes hasznosítani. Az ellentábor szerint azonban a friss gyümölcsök jelentéktelen kalciumforrások (kivéve a banánt), a zöldségek közül is csak néhány tartalmaz nagyobb mennyiséget. Szerintük a testkontroll-diéta alkalmazásával a fehérje- és kalciumbevitel nem kielégítő, és egyes vitaminok (D, B1, B2, B12) is a kívánatosnál kisebb mennyiségben jutnak a szervezetbe.

Ellenérvek

A módszer kritizálói szerint azonban egyik elgondolás sem helytálló. A felszívódási és anyagcsere-folyamatok alatti energiafelhasználás az energiaszükséglet kb. 13 százaléka, ami meglehetősen alacsony, ezért indokolatlan a délelőtti kizárólagos gyümölcs-fogyasztás. A második állítással szemben pedig azt hozzák fel, hogy ha az élelmiszerek olyan nagy hányada volna emészthetetlen, mint ahogy a szerzők állítják, a hagyományos étrend nem súlynövekedéshez vezetne, hanem fogyáshoz. A növényi és állati élelmiszerek elkülönített fogyasztása pedig kifejezetten hátrányosan érinti a tápanyagok felszívódását. Az ellentábor szerint a tej mellőzése sem helyes, hiszen a friss gyümölcsök jelentéktelen kalciumforrások (kivéve a banánt), és a zöldségek közül is csak néhány tartalmaz nagyobb mennyiséget. Szerintük a testkontroll-diéta alkalmazásával a fehérje- és kalciumbevitel nem kielégítő, és egyes vitaminok (D, B1, B2, B12) is a kívánatosnál kisebb mennyiségben jutnak a szervezetbe.

A módszer hatékonyságának titka

Az idők során azonban a klasszikus testkontroll-diéta is átalakult. Dr. Martin Noelke német orvos módosította, egyúttal egyszerűsítette az amerikai módszert, könnyen követhető szabályokat állított fel. Rájött arra is, mi a diéta eredményességének magyarázata: Dr. Noelke szerint a szétválasztó diéta hatására jelentős mértékben csökken a vér inzulinszintje. Ez pedig azért fontos, mert az inzulin a zsírszövetek képződéséért és gyarapodásáért is felelőssé tehető.

A Rostocki Egyetem kutatói tudományos vizsgálatokkal is igazolták, hogy dr. Noelke szétválasztó diétája hatására javul a zsírégetés és csökken a zsírok beépülése a zsírszövetekbe, ami hosszú távon fogyást és az ideális testsúly megtartását biztosítja.